Budapesti Nyári Fesztivál

Program


Karnebál

Karnebál

Ion Luca Caragiale – Parti Nagy Lajos: Karnebál
zenés vígjáték

A karneválozó utcán átmenetileg megszűnik minden hierarchikus különbség és korlát, amely az embereket egyébként elválasztja egymástól, zárójelbe kerül számos parancs és tilalom is, amely normális körülmények között, vagyis a karneválon kívüli életben érvényes, s ennek következtében olyan különleges, egyszerre eszményi és valóságos kapcsolattípus lép életbe az emberek közötti érintkezésben, amilyen a megszokott rendben elképzelhetetlen. Kötetlenül familiáris, vásári érintkezés ez, amely nem ismer távolságot ember és ember között.

Ion Luca Caragiale (1852-1952) darabjában fenekestül felfordul a világ, ami azért különlegesen érdekes, mert a Karnebál – esetleg Karneváli éjszaka, ezen a címen is játszották a darabot – a Balkánon játszódik, ahol amúgy is minden eleve fenekestül felfordítva készül, illetve jön a világra. Aki járt már ott, az tudja: csodavilág a Balkán, és roppant fazonok a lakói, minden, ám mindennek az ellentéte is megtörténhet velük – sőt, utóbbi gyakran meg is történik.

Caragiale figurái mintha eleve karneválra születtek volna: túlteng bennük az élet, túltengenek bennük a vágyak és az indulatok, túlteng bennük minden, kivéve egyet: az önismeretet; abból mintha egy szemernyi se jutott volna egyiküknek sem, de ez egyáltalán nem zavarja őket, sőt. Ellenállhatatlanabbnak, gazdagabbnak, erősebbnek, szebbnek, okosabbnak képzelik magukat maguknál – és addig-addig képzelődnek, míg a végén igazuk lesz. A téma egyébként a szokásos: férfiak hajkurásznak nőket, nők hajszolnak férfiakat, rendőrök koslatnak civilek után; és mindeközben, mintha csak egy víg karneváli menetben lépdelnénk büszkén, ámde körbe-körbe (míg végül a saját sarkunkra nem taposunk mindahányan) – és persze, ahogy illik, álarcosan, ami alól, ahogy egyre sötétedik az éjszaka, a karnebáli, egyre markánsabban rajzolódnak ki saját, ismeretlennek vélt vagy remélt vagy rettegett vonásaink.

A Budaörsi Latinovits Színház előadása.

 

Nae Girimeaborbély és felcser: Bregyán Péter
Iancu Pampon: Ilyés Róbert
Nache Razachescu, avagy Cracanel: Márton András
Adóhivatali gyakornok: Hajdú László
IordacheGirimea segédje: Böröndi Bence
Felügyelő: Chován Gábor
Didina Mazu: Bohoczki Sára
Miţa Baston: Spolarics Andrea
Pincér: Fáncsik Roland e.h.
Álarcos nő: Bakos Lilla
Zenész, ének: Páder Petra
Szereplő: Szappanos Emese, Liszkó Zsófia

Zenészek:
Rózsa István (tuba)
Móser Ádám, Réti Benedek (harmonika)
Tijana Stanković (hegedű)

Producer: Szabó Ágnes
Díszlettervező: Virág Vivien, Soki
Jelmeztervező: Zöldy Z. Gergely
Szövegíró: Parti Nagy Lajos
Dramaturg: Kovács Kristóf
Fordító: Réz Pál
Zene: Márkos Albert
Világítástervező: Kehi Richárd
Súgó: Juhász Gabriella
Rendezőasszisztens: Barnet Mónika

Rendező: Berzsenyi Bellaagh Ádám

Ajánló


Próba Slider

Tesztelésre

hu fordításnál a cím és a tartalom is legyen töltve, vagy minden mező…

Színház, játék és zene a gyerekek nyelvén! A Grund Színház programja

Molnár Ferenc: Riviéra vígjáték

A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működik.

KAPCSOLAT
Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.

1122 Budapest, Városmajor hrsz: 6835/17
Tel: 06 1 / 3755-922
Fax: 06 1 / 3560-998
E-mail: igazgatosag@szabadter.hu
JEGYIRODA
Szabad Tér Jegyiroda

Nyitva tartás: Hétfőn 12-18 óráig,
keddtől-péntekig 10-18 óráig,
hétvégén zárva.
Cím: 1052 Budapest, Bárczy István u. 1-3.
Tel.: 06 1 / 301 0147
E-mail: jegyiroda@szabadter.hu
KÖZÉRDEKŰ
Közérdekű adatok
ADATVÉDELEM
Adatvédelmi tájékoztató
IMPRESSZUM

A www.szabadter.hu tulajdonosa a
Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.
Felelős kiadó: Bán Teodóra
ügyvezető igazgató

Grafika: Zsirke Balázs
Tartalom: Dancsecs Ildikó

Design és fejlesztés:
Művészeti Projekt Kft

Minden jog fenntartva!